Vágás-szerkesztés gyakorlás gyanánt csináltam egy recept videót is, egyik kedvenc angol ételemet készítem el: a Savoury mincet, ami egy marhahúsos ragú sok zöldséggel és gombával, általában párolt rizzsel fogyasztják.

Savoury mince (4 adag)

Hozzávalók:

1 ek olivaolaj
1 fej vöröshagyma apróra vágva
500g darált marha (10%)
2 ek gravy
1 pohár paradicsomlé
400g burgonya, pucolva, felkockázva
300g sárgarépa felkarikázva
200g csiperke gomba felszeletelve
1 pohár kukorica és zöldborsó vegyesen

Opcionális fűszerek:

Só, bors, babérlevél, oregánó, bazsalikom

A hagymával együtt pirítom a húst 6-8 percig, míg meg nem barnul.
Hozzáadom a paradicsomlét, gravyt és a vizet.
Ha felforrt mehet hozzá a burgonya és a sárgarépa.
Amikor megpuhult a burgonya, beleteszem a gombát és a kukorica, zöldborsó egyveleget. 
15-20 percet főzöm alacsony hőfokon, s rizzsel, esetleg krumplipürével tálalom :)

1 hatalmas adag, köret nélkül:

456kcal, 48.4g CH (41%) , 18.6g Zsír (36%), 26.8g fehérje (23%)

Eddig minden évben igyekeztem összeszedni a Budapest Pride és a felvonulással kapcsolatos gondolataimat, idén post helyett videóban mondom el, hogy miért Provokálunk...

Kezdem megszeretni ezt az egész vlogolást :3

Money money money, must be funny... szól a a kétségbe esett nóta, de semmi pánik, mindannyian voltunk már így a pénzzel és a pénzügyekkel. Ha Te is ingázol Anglia és Magyarország között, akkor lehet neked is jól jönnek ezek az információk :3!

A videóban említett lehetőségek:

TSB plus account 3%-os kamattal, 1500 GBP-ig

Más angol bankok jelenlegi akciói

Transferwise ingyenes első küldéssel

CurrenciesDirect

Monzo

TopCashBack

Gépkocsinyeremény betétkönyvekről a kiszámoló blogon 

Újabb bakancslistás elem kipipálva, búvárkodás Horvátországban.

Újra a DiveWorld Hungary szervezésében, most már azért én is oldottabb voltam, mint tavaly és nagyon jól éreztem magamat. Összesen ötször merültünk, volt egy felfrissítő parti merülés, ami után, mint a partra vetett bálna úgy vonszoltam ki hab testestemet és tizenpárkilós felszerelést a csúszós köveken. De utána szinte végig hajóval merültünk a Szent István sziget mentén (itt egy kis ízelítőt is kaptunk 19m mélyen a 16°C-os víz örömeiből), körbe úsztuk a világító tornyot, a legjobb merülés, akármilyen viccesen is hangzik: a kikötői szemétszedés volt, 2-5 méter mélyen szedtük a sörösüvegeket, de annyi és annyi nagy sonkakagylót, tengericsillagot és tengerisünt láttunk, hogy csak na, de a legérdekesebb a morgóhal volt, amit pár méterről szúrtam ki, hogy valami "futkorászik" előttünk, leginkább egy tarisznyarák és egy hal szerelemgyerekének tűnt, gyönyörű már-már pillangós "szárnyakkal":

A szemétszedős akció után a helyi étterem svédasztalos vacsorával kínált minket, óh azok a sütik.. azóta is nyögi a bőröm a liszttúladagolást, de egy élmény volt.

Az utolsó napon merültünk a Banjola "barlangba", ez egy mini szigetecske, kisebb összefüggő alagutakkal és egy levegős kürtővel, sajnos aznap rajtunk kívül még 2-3 csoport is merült ott, így a látási viszonyok nem voltak olyan jók, mint tavaly és a halak is jobban szét voltak széledve, de így is szép volt. Erről a merülésről készült a videó is. Most már alig várom a Vörös-tengeren az északi szafarit °°°8)

Mivel kicsivel több időt töltök most itthon, mint általában, így a bakancslistámra az is felkerült, hogy lehetőleg minél több Pajtikával találkozzak. Tegnap beugrottam Majorhoz, aki talán alig egy éve tért haza Ausztráliából és teljesen random botlottam bele az egyik Tiger boltban. Akkor még csak terv volt az, ami most videóra került: a Sydney Biciklik.

Engedelmével levideóztam a boltot, végzetesen megzavartam a pizza rendelésben, összetaperoltam minden kütyüjét, végig folyattam a nyálamat mindenen, össze-vissza hajtogattattam vele az egyik Overade Stormtrooper bukót, majd leléptem az egyik BBB Kite sisakjával boldogan :)

Köszi Pajti <3!

Minden haza jövetelem előtt csinálok egy bakancslistát, amit többé-kevésbé próbálok teljesíteni.
Eddig jól haladok, már kettő kilőve, egy festés a YourArtStudiónál és egy hétvégi tekerés a Balaton északi partján és másnap a Káli-medencében. 

Balatoni gyerek vagyok, anyám szerint ott is fogantam, Balatonalmádiban töltöttem a fél nyáriszüneteimet, imádom a színeit, az illatát, a vörösboros kólát, a retro strandlépcsőket, a ladikokat... szóval cseppet elfogult vagyok, ha a Balatonról van szó. 

Mégis azt kell hogy írjam, a Balaton már nem menő. Nem menő a lepukkant pléhdobozok a pénztárca gyilkos élelmiszeripari hulladékaival, amit ételként mernek eladni, Tihanyt leszámítva egy jellegtelen és igénytelen masszává vált. 

A Káli-medence és Köveskál pedig gyermekkorom emlékeinek másik emlékhalmazata, lepukkant falu, láncra vert kutyák, libák, akik megkergetnek és jobb időket megélt öregemberek az elmúlás fátyla alatt, egy dohos szagú közérttel és egy darab kocsmával. 

A Kornyitót szerettem volna látni újra a kísérteties szoborhalmazaival, erre pont nem jutott idő végül, de helyette
egy teljesen megújult vidék és környezet fogadott. A lepukkantság eltűnt, vállalkozó kedvű fiatalok és ízes beszédű mosolygós öregek fogadtak minket mindenhol. Nyoma sincs  zimmer feri típusú apartmanoknak, a bor jó, itt-ott öko és őstermelői piacnak álcázott zsibvásárokra találni, ahol pezseg az élet és tele van turistákkal.

A táj leírhatatlanul gyönyörű, egyszerűen nem tudom annál jobban leírni, minthogy a rohadt sok emelkedő,  kurva erős szél ellenéri telipofával mosolyogva tekertem. 

Szóval, aki unja már a balatoni banánt, az ehetetlen lángost és a pancsolt borokat, annak csak eg picivel kell arébb mennie, s az egyértelmű közelsége miatt még a strandokról sem kell lemondania. Káli-medence is the new black.

A túra alapötletét ez a bejegyzés adta: Bobek kirándulásai