Hol van az ugrás? Hol van a Mókus?

Ugorj Mókus

Pornó a fülnek

Néha próbálom magamat rávenni furcsaságokra, például most volt célkitűzés, hogy szeressük meg a DnB-t, ami nem igazán sikerült (najó 1-2 szám kivételével), helyette egyből kattantam a techno/electro-ra (ChewyChocolateCookies FTW), aztán az ember elkezd keresgélni mindenféle remixeket, s innen egy újabb kanyarral eljutunk a MashUp-ok hajkurászásáig.

Kaptam is pár tippet hol érdemes keresgélni, s egyszerűen arra jutottam, hogy ez valami zenei aberráció, amit egyesek művelnek, s gusztustalanul jó dolgok jönnek ki belőle. Mert ugye vannak magától értetődő siker sztorik, mint pl Kosheen vs Placebo, de ki az a beteg ember, aki arra gondol, hogy Ke$ha-t házasítsa Muse-zal, vagy Rammstein-t Julia-val?

 

Kafka

(15:14) K: aztán lefoglaltam magamat egy buta kislánnyal, aki természetesen nem buta
(15:15) K: meggyőződése szerint
(15:15) %:  :D
(15:15) %: azzal indítottál, h lehülyézted?
(15:15) K: De nem baj, levettük a lábáról kafkával meg a klasszikus irodalommal és mintakönyv szerint alakultak a dolgok
(15:15) K: nem dehogy  
(15:15) K: gusztustalanul butaszövegekkel szoktam elkapni a lányokat
(15:16) K: Ne haragudjon, tud adni tüzet? És a nevét is elárulná, muszáj tudnom az ilyen szépmosolygödröcske gazdájának a nevét.  
(15:16) %: fúbazmeg
(15:16) %: lehánynálak
(15:16) K: Hogy nem is tudta hogy van mosolygödröcskéje? akkor megmutatom (adok puszit oda neki)
(15:16) K: szerintem is undormányos
(15:16) %: fúúúúúúúúúúúúuuuuuuuuuuuuúúúúúúúúúúúúúúúúúúuuuuuuuuuuuuuuj
(15:16) K: de bazmeg
(15:17) %: mindent a pináért, mi?
(15:17) K: bejön
(15:17) K: kb
(15:17) %: de durva
(15:17) %: egyszer kipróbálom

Skin on skin

Megint sikerült egy elméleti tudást gyakorlatba átültetni.
Van ez a dolog, amit Eric Berne fogalmazott meg az Emberi játszmákban. Miszerint minden egyes játszma arra megy ki, hogy szeretetet kapjunk egy másik embertől. A szeretet formái lebontható egy másik ember elismerésében és a vele való testi érintkezésben. Érintkezés, mint ölelés, simogatás és a szex.
A decemberi, januári korszakot nehéz jellemezni, de azt hiszem az a megállapítás lenne a leghelytállóbb, ha azt mondom, hogy egy iszonyatos magányérzet lett úrrá rajtam. A leghelyesebb az lett volna, ha nem csinálok semmit és kifetrengem magamból. Utólag könnyű okosnak lenni. Helyette mit is csináltam? Alapvetően mindent, ami normális esetben ellenkezik a morálommal. A lényeg az volt, hogy akarjanak, befolyásolhassak, irányíthassak, hogy legyen mindig valaki, akivel elszórakozhatok így, vagy úgy. Jó érzéssel töltött el, hogy lám, az a nő, akinek elvileg nem vagyok az esete, kezemhez szelídül és remeg a lélegzete. Jó érzés volt, hogy vannak még nálam is naivabbak, s olyan szöveggel szedtem le lányokat a lábukról, amitől értelmes ember röhögőgörcsöt kap.
Jó érzés volt éjszaka egy másik embernek a teste melegét érezni, úgy ébredni, hogy nem a levegőt markolászom, az a megnyugtató érzés, hogy kapcsolódom és kontaktusban vagyok valakivel, s nem önmagam irrealitásaiban vagyok elveszve.

A következmények, mint mindig, lettek, vannak, most nem is ez a lényeg. Inkább a realizáció, hogy annak idején XY-okkal miért nem sikerültek a dolgok hosszútávon. Nem ismertem ezt az állapotot, s ennek természetét, így nem ismertem fel, azt hogy a másikban mi munkálkodik. Ezt is megértük. A többi meg időkérdése.

Címkék: ego játék

Szeretnék egy nem pesszimista, fájdalgós posztot írni, de arra kellett rájönnöm, hogy ez már megint nem megy. Néha elátkoznám azokat, akik kihoztak a süni korszakomból, akik őszinteségre, bizalomra, meg megosztásra tanítottak.
Persze ez is csak a keserűség egyik megnyilatkozása, alapvetően hálás vagyok nekik, s ők még mindig itt vannak az életemben, s segítenek felkaparni magamat.

süti beállítások módosítása