Ez is de régen volt. Még meg van a régi telefonom, azt hiszem tőle kaptam egyedül szerelmes sms-ket, ezután a beszélgetés után 6 hónapra. Elmerengés, úgy emlékeztem, hogy vele nagyon ritkán beszéltem meg dolgokat, de aztán lehet, hogy ez már utána volt, pontosan azért, mert semmi sem alakult soha úgy, mint ahogy azt ő vagy én gondoltam volna.
M:
az meg elég gáz,ha azt gondolod rólam hogy nem jöhetszoda elköszönni,mert éppen valakivel táncolok vagy egyéb
talán még az is belefért volna,hogy megállsz és normálisan el tudok köszönni tőled
K:
Hogy? Hogyan? Addigra kb apró pici morzsákra hullottam szét... hogyan mehettem volna oda még jópofizni, amikor tudtam jól, h mélységesen el vagyok temetve, hogy?
M:
ez csak egy pillanatra jutott eszembe,nekem úgy tűnt ,hogy Zs körül forog az estéd, ami szintén érthető volt számomra
K:
érthető, mi volt érthető ebben az egészben magának?
M:
az az érthető,hogy szerelmes vayg belé és gondoskodsz róla, figyelsz rá!!!!!
--Itt káromkodtam 1 sort--
M:
de az ,ha egy kicsit is kivűlről figyelted volna a viselkedésedet ,talán elfogadnád
K:
Ha egy kcisit jobb lenne a látása
M:
kösz,jól látok
K:
ha csak 1 kicsivel is, akkor észrevehette volna, h magába lettem szerelmes, ez az ami felettem áll, ez az mait ésszel nem tudok befolyásolni
K:
ezért szeretném, ha megértené, h Zs egy barát, aki nagyon megérdemelné végre, h őszintén tudjon mosolyogni, s túl tegye magát azon, ami most éri.
M:
én ÉRTEM hogy Zs fontos neked
K:
és ki lehet nevetni a "lovagiasságom", de sajnálom, ez vagyok
M:
nem nevetem ki,és meg is mondtam volna még ott ,hogy miért vagyok cinikus,de nem volt rá lehetőségem hirtelen
M:
arról beszélj nekem,hogy miért tartott vissza Gy jelenléte abban hogy odajössz hozzám?
K:
próbálom szemléltetni.
Lefekszik 1 lánnyal, azt hiszi hú de jó lesz, s közben azon kapja magát, h nem, jó, mert más valaki jár a fejében. Nem akarja mélységesen megbántani a lányt, így úgy tesz, mint szokott lenni, nem keresi. Aztán a bulin a 2 lány egymás társaságában van. Hogy viselje el a másik fojtogató, csalódott tekintetét, s hogy próbáljon a másikkal úgy beszélni, s nem megérinteni, h a lány le ne vegye, h mi az igazság?
M:
a lány már akkor levette mikor ott maradtatok afterpartyzni 3an
K:
de szánalmas
M:
az nem szánalmas,hogy lovagaisan őt véded nehogy sérüljön,ezért egész este úgy viselkedsz velem mintha életedben nem láttál volna?
hol a szerelem meg az érzelmek meg egyéb?? vagy az a tipusu párod lehetnék,aki otthon a párod ,de ha mások is vannak akkor nem ismersz
K:
Azt hittem én vagyok, az aki nem felvállalható mások előtt.
M:
miért ne vállalnám fel,hogy kedvellek barátként? ha ez igy lenne nem mutotatalak volna be senkinek a társaságomból
K:
nem veszi sézre, mit ír?
--reménytelen próbálkozásom a pár és a barát jelző különbségének felhívására--
M: mit szeretnél?
azt tudom,hogy nem akarlak bántani sehogy
K:
akkor mit szeretne?
M:
én kérdeztem elöbb dönts te!
K:
Hogy, mi között, azt se tudom már mi
M:
no, mi legyen?-----ez volt a nyitókérdésed
valószinűleg volt valami gondolatod
K:
Azt akarom tudni
M:
jah,még egy apró gondolat : míg Te Gy harmatos lelkét véded és ezért a közelembe nem jössz,addig a Gy nyomul rám ezerrel...ő nem olyan figyelmes veled szemben
K:
hogy miylen szerpet szánt nekem
K:
miylen szerepet töltsek be?
M:
legyél a barátom