Hol van az ugrás? Hol van a Mókus?

Ugorj Mókus

Címkék » T


Further

Heti futás ajánló rovatunk következik. 

Amennyiben egyetértesz azzal, hogy a futás rohadtul  monoton dolog tud lenni (természetesen azokat az agonisztikus perceket leszámítva, amikor a pulzusod 180 fölött van és minden másodperc tízszeresére nyúlik el), főleg futópadon, akkor érdemes betölteni az akármilyen forrásból megszerzett The Chemical Brothers - Further albumát.

Garantáltan földöntúli élmény, kozmikus ködök, szupernovák és csillagközi porfelhők, amit akarsz (Bigbang, gamma-nyaláb és a napszél is befigyelhet, ha túlhajtod magadat).

Természetesen megfelelő védőfelszerelésről is gondoskodni kell, egy ilyen fülhallgató szinte kötelező, szuperbiztosan a helyén marad még a legdurvább interplanetáris maraton lefutásakor is, s az éppen kifolyni készülő, elpépesedett agyvelőnket is szépen a helyén tartja.

 

plug

Ez a post részben T szellemi tulajdonát képezi, köszönet neki.

T: de pervi szó "gamma nyalábod fekete lyukamba hatol"

T: aggódom Jeruzsálemért! Képzeld, ha nem írsz róla, lehet, hogy érdeklődés hiányában megszűnik. az milyen lenne? és a te hibád! ahhh bele se gondolok újabb csapás szerencsétlen zsidóknak...


"gamma nyalábod fekete lyukamba hatol"

Tel-aviv

Shalom

Tel-aviv
Aki Izraelbe megy, valószínűleg a Ben Gurion reptéren fog landolni, s alighogy megcsodálhatta a modern reptér gigantikus méreteit, máris azon kapja magát, hogy szigorú szemek faggatnak intim kapcsolataidról, úticélodról, származásodról és a végén már legszívesebben egy teljes CV-t nyomnál a securitysek kezébe, csak hagyjanak már távozni. Én legalábbis így éreztem úgy hajnali 4-5 óra tájékán, amikor már a második biztonságiőr kért tőlünk fél órás interjút (T ügynök azt mondta ezzel minket védenek a terroristáktól, én határozottan az ellenkezőjét éreztem).
Viszonylag gyorsabban átjut az ember, ha nem volt előtte arab országokban, s letagadod az összes izraeli ismerősödet és adod az ártatlant.
Ha okos és felkészült túrista vagy, akkor még az utazás előtt váltasz magadnak sékelt, s nem csinálsz úgy ahogy én. Lusta voltam Londonban váltani, Budapesten pedig már nem akartam sok pénzt bukni a dupla átváltáson, szóval maradt a reptér, s az automata röhögve köpte ki a bankkártyámat. Ha T nem lett volna, valószínűleg még mindig ott szerencsétlenkednék a reptéren. Pár órával később felhívott a bank automatája, h tákjékoztasson, lehet ellopták a bankkártyámat és hívjam fel őket. 10 fonttal később sikerült tisztáznom, hogy épp nyaralok és teljesen normális, hogy tegnap reggel Londonban vettem fel pénzt, aztán este Budapesten és most pedig Tel-Avivban szeretném ezt a tevékenységemet folytatni.
Szóval mire reggel fél hat környékén beértünk a szállodába, enyhén idegbeteg állapotra sikerült leharcolnom magamat, amin az álmosság semmit sem segített, az meg végképp nem, hogy a takarítóbrigád folyamatosan zaklattak minket, hogy féldélben igazán illene már kimennünk és hagyni őket szobát takarítani. T többször próbálta nekik elmagyarázni angolul, hogy nekünk igen létfontosságú lenne, ha nyugodtan kialudhatnánk magunkat, mire a takarítónő idegessen az arcunkba vágta a "Do not Disturb" kártyát. Bocsesz.
Délutánra sikerült magunkat összekaparni az ágyról, s neki vágtunk Tel-Avivnak. Berlintől kaptam egy izraeli útikönyvet (egyemmeg), ahol Tel-avivval kapcsolatban fel volt tüntetve egy tök izgi "Run the city" program ("T: Jé ez tök jó, csináljuk meg... a korán kelést és a futást leszámítva."), felkerestük a honlapot és az ott felsorolt állomások alapján terveztük meg a kiruccanást. Persze a végére jól eltévedtünk és kiéheztünk.
Amennyiben újból felkészült és okos túrista akarsz lenni, akkor van nálad térkép. Ha kütyübuzi vagy, mint én, akkor google mapsen bejelölöd az uticéljaidat, mentesz egy screenshot-ot és rárakod a tapizós telefonodra, így nem kell térképet hajtogatnod és a fejedet vakarászni, hogy most épp merre is vagy. Amennyiben ez teljesen kínai volt számodra, akkor a recepciónál van térkép, lehet kérni, ingyen. Természetesen mire erre rájöttem már egyszer eltévedtünk Tel-Avivban és Jeruzsálemben is, a térképet a recepciónál pedig kijelentkezéskor vettük észre.
Elektromos dolgokhoz adapteres dugaszt megint csak recepciónál lehet kérni (K: Majd kérjünk plugot. T: Milyen plugot? K: Plug-plug-ot. T: Mi? K: Buttplugot!!!!), de végül is, ha elég elszántak vagyunk, egy erős és határozott mozdulattal a magyar dugaszt is bele lehet dugványozni a csatlakozókba.
Természetesen szombaton landoltunk, így a strandokat ("T: Ha a gaybeachen megfogod a kezemet, megöllek!") leszámítva minden teljesen kihalt volt, de így is láttunk szép dolgokat ("T: Mennyé' vissza szobrot nézni!") és találtunk McDonald's-ot ("T: Úristen McDonald's!" aztán valahogy ez összefüggésbe került azzal, hogy nem halunk éhen és a civilizáció egy biztos jele, ha valahol McD van), ahol hatalmasnagy közepes méretű sajtburgert is lehet kérni.
Aztán természetesen sikerült Tel-avivot Sabbath után is látnunk. Hatalmas a nyüzsgés, s nagyon világi a város (A Be what you wanna be poszterek is itt voltak végig plakátozva az utcákon), több ház oldalán, erkélyén kilógatva a szivárvány zászlók.
Nagyon sokan bicikliznek, s valószínűleg nem uralkodnak olyan áldatlan közbiztonsági állapotok, mint pl Londonban vagy Budapesten, mert nagyon sok helyen kis vékony lánccal vannak lekötve a bringák a ház kerítése elé (nem a kertfelöli oldalon). Itt nem a városi bicajok a trendszetterek, általában mindenki kis rugósvillás mtb-vel közlekedik.
Az autósok is nagyjából a kresz teljes figyelembe vétele nélkül közlekednek (index? az abszolút luxus), dudálgatnak is, de nincs az az agresszív mentalitás, mint Budapesten. A dudálások és integetések is inkább segítség nyújtás, h ébredjél fel, erre menjél, arra menjél, elengedlek csak haladjunk.
Azt mondják Jeruzsálem messzebb van Tel-avivtól, mint Tel-aviv Jeruzsálemtől. Itt a hanukka gyertya meggyújtásakor láttunk össz-vissz 10 darab ortodox zsidót. Ide általában azok jönnek, akiknek elegük van a nagy vallási felhajtásból és persze az ebből fakadó ellentétekből (arab és muszlim közösségek)... na persze, az aki megengedheti magának, mert egy kis garzon lakás ára átszámítva 60 millió forint, s ez tényleg csak egy szerény tétel volt.
Az emberek általában barátságosak, angolul szinte mindenki tudott valamilyen szinten. A volt Minerva bárban például vendégek voltunk egy kör Whiskeyre, a pizzás fiú szintiszta kedvességből "Hey Guy!" felkiálltással T-re tukmált egy surimi rudacskát (én persze ezen a jeleneten nagyjából 3 napig röhögtem), a piacon pedig egy kedves fiatalember (Strawberryman) teljesen be lelkesedett a kamera láttán és pózba vágta magát, majd negyed órán keresztül kerestünk egy embert, akinek van Facebookja, hogy majd átküldhessem neki.
Amit szerintem érdemes Tel-avivban megejteni:
- Tengerparti séták és lubickolás a vízben ("T: Ha a sziklák közé úszol és megfulladsz, megöllek!")
- Ben Yehuda, Dizengoff, Rotschield, Allenby "utcák" bejárása, lehetőleg többször, éjjel és nappal is
- Carmel piac!
- Tetszőleges buzibár
- Tel-aviv Museum of Art (ide nem sikerült elmennünk idő hiányában)
- Diamond Exchange és környéke
Árak:
- üdítő italok, mérettől és márkától függően 5-10 NIS
- Kismenü, nagymenű mekiben: 35-45 NIS
- "BKV" vonaljegy: ~5-6 NIS
- Return jegy Jeruzsálemig: ~37 NIS
- Reptéri taxi: 190 NIS (mint ebből utólag kiderült: 150 a fix tarifa, aztán fejenként 20 a "poggyász díj", amit természetesen csak a legvégén közölnek veled)
- Hanukka fánk (4db): 10 NIS
- Pita (5db): 8 NIS
Jó még tudni:
- a piacokon minden olcsóbb, mint a boltban, szuvenír tárgyakon alkudni is lehet, estefelé pedig már önként mondanak alacsonyabb árakat, csak vigyed.
- Turisztikailag sűrűn látogatott helyen ne vegyél semmit. Főleg ételt ne. Szuvenírt se! Piacon fele annyiért mindent megkapsz, hasmenés rizikója nélkül.
- A katonákat mindenütt illik előre engedni, önként és dalolva. Ha esetleg erről nem tudsz, legalább add nagyon a túristát, bazinagy fényképezőgéppel a kezedben.
- Katonákat, katonai létesítményeket megint csak nem illik fényképezni, mert kedves, mosolygós katonanénibácsi jön, kezében a félautomatával meg egy tucat élestölténnyel. Ha mégis, megint add nagyon a túristát és mutogass a szemben lévő nem katonai épületre, hogy az azon megcsillanó  délutáni fényjátékot akartad csak megörökíteni és már teszed is el a kamerát.
- Vegyél-egyél humuszt és pitát, isteniiiiiii.
- Feltűnés nélkül nagyon jól ellehet lenni három héber szó ismeretével: Shalom, Szliha, Toda.
- Kisboltban ne vásárolj, ha nem látsz árcímkéket és feltűnően túristáskodsz, mert aztán fizethetsz egy ásványvízért meg egy chipsért 20 NIS-tShalom


Aki Izraelbe megy, valószínűleg a Ben Gurion reptéren fog landolni, s alighogy megcsodálhatta a modern reptér gigantikus méreteit, máris azon kapja magát, hogy szigorú szemek faggatnak intim kapcsolataidról, úticélodról, származásodról és a végén már legszívesebben egy teljes CV-t nyomnál a securitysek kezébe, csak hagyjanak már távozni. Én legalábbis így éreztem úgy hajnali 4-5 óra tájékán, amikor már a második biztonságiőr kért tőlünk fél órás interjút (T ügynök azt mondta ezzel minket védenek a terroristáktól, én határozottan az ellenkezőjét éreztem).
Viszonylag gyorsabban átjut az ember, ha nem volt előtte arab országokban, s letagadod az összes izraeli ismerősödet és adod az ártatlant.

Ha okos és felkészült túrista vagy, akkor még az utazás előtt váltasz magadnak sékelt, s nem csinálsz úgy ahogy én. Lusta voltam Londonban váltani, Budapesten pedig már nem akartam sok pénzt bukni a dupla átváltáson, szóval maradt a reptér, s az automata röhögve köpte ki a bankkártyámat. Ha T nem lett volna, valószínűleg még mindig ott szerencsétlenkednék a reptéren. Pár órával később felhívott a bank automatája, h tákjékoztasson, lehet ellopták a bankkártyámat és hívjam fel őket. 10 fonttal később sikerült tisztáznom, hogy épp nyaralok és teljesen normális, hogy tegnap reggel Londonban vettem fel pénzt, aztán este Budapesten és most pedig Tel-Avivban szeretném ezt a tevékenységemet folytatni. 

Szóval mire reggel fél hat környékén beértünk a szállodába, enyhén idegbeteg állapotra sikerült leharcolnom magamat, amin az álmosság semmit sem segített, az meg végképp nem, hogy a takarítóbrigád folyamatosan zaklatott minket, hogy féldélben igazán illene már kimennünk és hagyni őket szobát takarítani. T többször próbálta nekik elmagyarázni angolul, hogy nekünk igen létfontosságú lenne, ha nyugodtan kialudhatnánk magunkat, mire a takarítónő idegessen az arcunkba vágta a "Do not Disturb" kártyát. Bocsesz. 

Délutánra sikerült magunkat összekaparni az ágyról, s neki vágtunk Tel-Avivnak. Berlintől kaptam egy izraeli útikönyvet (egyemmeg), ahol Tel-avivval kapcsolatban fel volt tüntetve egy tök izgi "Run the city" program ("T: Jé ez tök jó, csináljuk meg... a korán kelést és a futást leszámítva."), felkerestük a honlapot és az ott felsorolt állomások alapján terveztük meg a kiruccanást. Persze a végére jól eltévedtünk és kiéheztünk. 

Amennyiben újból felkészült és okos túrista akarsz lenni, akkor van nálad térkép. Ha kütyübuzi vagy, mint én, akkor google mapsen bejelölöd az uticéljaidat, mentesz egy screenshot-ot és rárakod a tapizós telefonodra, így nem kell térképet hajtogatnod és a fejedet vakarászni, hogy most épp merre is vagy. Amennyiben ez teljesen kínai volt számodra, akkor a recepciónál van térkép, lehet kérni, ingyen. Természetesen mire erre rájöttem már egyszer eltévedtünk Tel-avivban és Jeruzsálemben is, a térképet a recepciónál pedig kijelentkezéskor vettük észre.Elektromos dolgokhoz adapteres dugaszt megint csak recepciónál lehet kérni (K: Majd kérjünk plugot. T: Milyen plugot? K: Plug-plug-ot. T: Mi? K: Buttplugot!!!!), de végül is, ha elég elszántak vagyunk, egy erős és határozott mozdulattal a magyar dugaszt is bele lehet dugványozni a csatlakozókba.

Természetesen szombaton landoltunk, így a strandokat ("T: Ha a gaybeachen megfogod a kezemet, megöllek!") leszámítva minden teljesen kihalt volt, de így is láttunk szép dolgokat ("T: Mennyé' vissza szobrot nézni!") és találtunk McDonald's-ot ("T: Úristen McDonald's!" aztán valahogy ez összefüggésbe került azzal, hogy nem halunk éhen és a civilizáció egy biztos jele, ha valahol McD van), ahol hatalmasnagy közepes méretű sajtburgert is lehet kérni.

Nézzé spontán szobrot

Diamond Exchange - hátunk mögött a katonák.

Nagy volt


Aztán természetesen sikerült Tel-avivot shabbat után is látnunk. Hatalmas a nyüzsgés, s nagyon világi a város (A Be what you wanna be poszterek is itt voltak végig plakátozva az utcákon), több ház oldalán, erkélyén kilógatva a szivárvány zászlók.
Nagyon sokan bicikliznek, s valószínűleg nem uralkodnak olyan áldatlan közbiztonsági állapotok, mint pl Londonban vagy Budapesten, mert nagyon sok helyen kis vékony lánccal vannak lekötve a bringák a ház kerítése elé (nem a kertfelöli oldalon). Itt nem a városi bicajok a trendszetterek, általában mindenki kis rugósvillás mtb-vel közlekedik.
Az autósok is nagyjából a kresz teljes figyelembe vétele nélkül közlekednek (index? az abszolút luxus), dudálgatnak is, de nincs az az agresszív mentalitás, mint Budapesten. A dudálások és integetések is inkább segítség nyújtás, h ébredjél fel, erre menjél, arra menjél, elengedlek csak haladjunk.

Azt mondják Jeruzsálem messzebb van Tel-avivtól, mint Tel-aviv Jeruzsálemtől. Itt a hanukka gyertya meggyújtásakor láttunk össz-vissz 10 darab ortodox zsidót. Ide általában azok jönnek, akiknek elegük van a nagy vallási felhajtásból és persze az ebből fakadó ellentétekből (arab és muszlim közösségek)... na persze csak az, aki megengedheti magának, mert egy kis garzon lakás ára átszámítva 60 millió forint, s ez tényleg csak egy szerény tétel volt. Az emberek általában barátságosak, angolul szinte mindenki tudott valamilyen szinten. A volt Minerva bárban például vendégek voltunk egy kör Whiskeyre, a pizzás fiú szintiszta kedvességből "Hey Guy!" felkiálltással T-re tukmált egy surimi rudacskát (én persze ezen a jeleneten nagyjából 3 napig röhögtem), a piacon pedig egy kedves fiatalember (Strawberryman) teljesen belelkesedett a kamera láttán és pózba vágta magát, majd negyed órán keresztül kerestünk egy embert, akinek van Facebookja, hogy majd átküldhessem neki. 

szarkapiac

Napcsi sütcsi

Strawberryman


Amit szerintem érdemes Tel-avivban megejteni:
- Tengerparti séták és lubickolás a vízben ("T: Ha a sziklák közé úszol és megfulladsz, megöllek!")
- Ben Yehuda, Dizengoff, Rotschield, Allenby "utcák" bejárása, lehetőleg többször, éjjel és nappal is
- Carmel piac!
- Tetszőleges buzibár
- Tel-aviv Museum of Art (ide nem sikerült elmennünk idő hiányában)- Diamond Exchange és környéke

Árak:
- üdítő italok, mérettől és márkától függően 5-10 NIS
- Kismenü, nagymenű mekiben: 35-45 NIS
- "BKV" vonaljegy: ~5-6 NIS
- Return jegy Jeruzsálemig: ~37 NIS
- Reptéri taxi: 190 NIS (mint ebből utólag kiderült: 150 a fix tarifa, aztán fejenként 20 a "poggyász díj", amit természetesen csak a legvégén közölnek veled)
- Hanuka fánk (4db): 10 NIS- Pita (5db): 8 NIS

Jó még tudni:
- a piacokon minden olcsóbb, mint a boltban, szuvenír tárgyakon alkudni is lehet, estefelé pedig már önként mondanak alacsonyabb árakat, csak vigyed.
- Turisztikailag sűrűn látogatott helyen ne vegyél semmit. Főleg ételt ne. Szuvenírt se! Piacon fele annyiért mindent megkapsz, hasmenés rizikója nélkül.
- A katonákat mindenütt illik előre engedni, önként és dalolva. Ha esetleg erről nem tudsz, legalább add nagyon a túristát, bazinagy fényképezőgéppel a kezedben. 
- Katonákat, katonai létesítményeket megint csak nem illik fényképezni, mert kedves, mosolygós katonanénibácsi jön, kezében a félautomatával meg egy tucat élestölténnyel. Ha mégis, megint add nagyon a túristát és mutogass a szemben lévő nem katonai épületre, hogy az azon megcsillanó  délutáni fényjátékot akartad csak megörökíteni és már teszed is el a kamerát. 
- Vegyél-egyél humuszt és pitát, isteniiiiiii.
- Feltűnés nélkül nagyon jól ellehet lenni három héber szó ismeretével: Shalom, Szliha, Toda.
- Kisboltban ne vásárolj, ha nem látsz árcímkéket és feltűnően túristáskodsz, mert aztán fizethetsz egy ásványvízért meg egy chipsért 20 NIS-t.

2 wifi szakadás között

T: eleve minden ember biológiailag és pszichológiailag valahol férfi és nő között van, ill homo/hetero között.
K: ezzel egyetértek
T: nem a széleken, de pszichológusoknál kb értelmezhetetlen fogalom h "férfi" :D. Erre csak az ilyen kulturális hatások erősítenek rá, hogy olyan végletesnek tűnik a 2 nem. Bezzeg a filippínók :D:D
K: hehe na igen
T: Van akinek fejlett női nemi szerve van, de igazából férfi, meg fordítva, de biológiailag IS férfi egyéb vonatkozásokban és a legdurvább, h tök gyakoriak az ilyenek. Sok kromoszómahibás betegségre ilyet írtak h minden 2-5000-ik születés, de van ami minden 500.

This post is the intellectual property of T(R), all rights reserved.

T: amúgy ezek csak a nemi kromoszómás cuccok

The condition exists in roughly 1 out of every 1000 males. One in every 500 males has an extra X chromosome but does not have the syndrome.
About 1 in 1,000 boys are born with a 47,XYY karyotype
Triple X syndrome occurs in around 1 in 1,000 girls.

süti beállítások módosítása