Amióta Londonban vagyok eléggé szója függő lettem, illetve régen is szerettem a szója termékeket, csak általában a 100-150 forintos tej nyert a 400-500 forintos szójatej ellenében. Itt pedig max azon gondolkodom, hogy éppen melyik márka, melyik variációját próbáljam ki*. Persze a szóját nem csak isszuk, meg szószként használjuk, hanem ott van az az ízetlen kis kocka, amit úgy hívnak, hogy tofu.

Mivel alapvetően a diétám célja az, hogy vékonyra "zabáljam" magamat, folyamatosan keresek és nézek, olvasok és variálok, aztán főzök és mérek. Pár napja megakadt a szemem egy "Blue Dragon Extra Firm Silken Tofu" nevű terméken és gondoltam egye fene, próbáljuk ki, selyem tofut még úgy sem ettem. Ma szabadnapos lévén körbe néztem a gúglin, hogy ugyan mit érdemes csinálni belőle és alapvetően mit kell még vennem. Instant favorit lett a tofu leves ötlete, s 2-3 receptet össze variáltam, vásároltam és neki álltam a főzésnek. A siker mércéje általában az, hogy a kolléganőm sikítva menekül-e a kóstoló elől, vagy esetleg kér belőle. Csodák-csodájára azt mondta, hogy nem-e pofátlanság, ha ő is kérne egy tányérral a "sajtlevesből", mert illatra nagyon jónak tűnik.
Kivételesen befogtam a számat és nem mondtam meg neki, hogy ez tulajdonképpen szójasajt és hagytam, hogy tele szedje a tányérját és boldogan megette (ez azért fontos, mert legutoljára, amikor mondtam neki, hogy a túrós palacsintáját, szójatejből csináltam, akkor nagyon csúnyán nézett rám).

Szóval a barokk körítés után esetleg a receptet is megoszthatom.

173 g csiperke
1 csomag selyem tofu
2 tojás fehérje
105 g káposzta
100g teljes kiőrlésű leves tészta
155g koktélrák
2 leves kocka
1,2 l víz
1 szár zöldhagyma
só, bors, szójaszósz, fokhagyma, gyömbér, valami csípős ízlés szerint

Elkészítés:

Rákokból nyomkodjuk ki a felesleges nedvességet, szárítsuk meg nedvszívó papírtörlővel, dobjuk be egy tálba és ízlés szerint locsoljuk meg szójaszósszal, szórjuk meg sóval, borssal, illetve egy kis fokhagymával. Hagyjuk állni, míg előkészítjük a többi hozzávalót.

A tofut vágjuk fel apró kockákra, a gyömbérből szeljünk le két kis gerezded és vágjuk fel finomra (illetve reszelni is lehet, egy jó kávéskanálnyi kell), a gombát mossuk meg és szeleteljük finomra, majd negyedeljük őket. A káposztát finom csíkokra vágjuk, a tojásfehérjét pedig egy kis sóval enyhén verjük fel villával.

A vizet érdemes felforralni előre a leves kockával (vagy akinek van vízforralója, annak egyszerűbb), illetve a tésztát is készítsük el az előírás szerint.

Egy nagyobb lábosban olíva olajon pirítsuk meg a gyömbért, amíg finom aromás illata nem lesz (2 perc nagyjából), majd adjuk hozzá a bekészített rákokat és még 2-3 percig pirítsuk őket. Öntsük fel a leves alappal, rakjuk bele a gombát és a tofut, hagyjuk forrni legalább 5 percet (vagy amíg a gomba meg nem puhul) aztán lehet szépen belecsurgatni a tojásfehérjét, hozzá adni a tésztát és a káposztát a legvégén és már készen is vagyunk. Tálaláskor frissen szeletelt zöldhagymát rakjunk a tetejére. Mivel én szeretem a csípős ízt, raktam a végén bele egy evőkanálnyi csilli-fokhagyma szószt.

A leves négy bőséges adagra elegendő, kalória és tápérték tartalma egy adagnak nagyjából:

210 kcal, ennek öméjzing 41%-a fehérje, 46%-a szénhidrát, 13%-a zsír.

*Az első helyezett az "Alpro Original Soya Milk" második pedig az "Asda Soya Milk, sweetened with Apple concentrate"

**Kép nem enyim, de nagyjából így néz ki a végeredmény.