Még van 2,5 órám, hogy be tudjak vásárolni. Jó kis ázsiai fűszeres bolt, ahova nagyjából szívem szerint hetente mennék vásárolni (és ott hagynám a fizetésem javát), de még soha nem mentem oda.
Valószínűleg azért, mert 1 köpésre van attól a megállótól, ahol mindig ugyanazok a dolgok hangoztak el: "Szeretnék magánál aludni." "Tudod, hogy nem lehet.", majd máskor "Késő van már, mi lenne, ha nálam aludna." "Nem is tudom, talán jobb lenne, ha nem.". Persze mindegyiknek a vége az volt, hogy ott aludtam nála. És egy köpésre van onnan az a hely is, ahol együtt néztünk naplementét.
És most oda kell menni. És utána vele kell találkozni. Ezek is mind "véletlenek".
Tulajdonképpen röhögtem, amikor felhozta az utolsó vagdalkozós üzenetében azt a nevet. Mindenki elmondja a maga igazságának egy részletét, a legmocskosabbakat pedig mindenki elhallgatja.