Középfölde egyik legújabb meglepetése a tejesember léte.

Stow-on-the-wold-on futottam először bele, hogy kis fémkosárkák vannak az ajtók előtt, számozott táblával felettük, hogy a következő rendelésre hány pint tejet hozzon üvegekben.

Arra nem is számítottam, hogy Coventryben, ami azért nem is egy kicsi városka, ugyan úgy jár a tejesember. A kolléganőm félkészített, hogy egy igazi karakter az ő tejesemberük, s vasárnap kétszer csengett, hogy beszedje a pénzt. Amikor csöngettek egy 85 éves, sas orrú, lebarnult, félfogas bácsika pipázott ízesen az ajtóban és nem vesztegette az időt csöndre:

- Nahát egy újabb kedves arc van itt, na aztán jól érzed-e magadat? 7.80 lesz a tej egyébként. Ugye, nagyon jó emberek ők, már 20 éve én viszem a tejet nekik. Még eldolgozgatok, de otthon már  nekem is kell segítség. Itt  van a visszájáró, aztán vigyázz magadra angyalom. - Majd elcsörgött az aprópénzzel kitömött hatalmas köpönyegével együtt.