Irtózatos unalom munkahelyen, nézem az órát 7 óra múlt pár perccel, elkezdődött a várva várt meccs. Elképzeltem ahogy ott ülnek bent, feszengve, képernyőre tapadt szemekkel, valószínűleg még a sör is megállt a kezükben.
Gondoltam teszteljük le a dolgok prioritását. 7:08 és ment a kérdés, hogy kinek kell drukkolni, s na nem stopperrel, de azért figyeltem az idő múlását, hogy mikor jön válasz.
Ha 10 percen belül, akkor az átlagon felüli, megérdemli, hogy majd egyszer közös meccsnézésekkor hideg sört is kapjon kérés nélkül. 30 percen belül, ne számítson csak langyos sörre. 30 percen túl... már látom a szomorú sorsom, hogy ilyenkor se kép, se hang nem lesz a képernyőn kívül és valószínűleg azt sem venné nagyon észre, ha sértődöttségemben forralt sört nyomnék a kezébe kávéscsészében.
5 perc múlva már jött is a válasz, egész rendes kis írásos közvetítéssel. Somoly. Aztán kérés nélkül még egy, meg még egy, már épp azon töprengek, hogy hm, lehet tényleg meg kéne tanulnom, hogy miről is szól ez a sport, amikor kapok egy magas labdát. Na most ez vajon Game Over, vagy Continue? Gondol, gondol, nem ez még csak félidő, még semmi nem dőlt el. És egyet ért, izgalmas volt az első félidő, jöjjön a második, aztán kiderül, hogy vége, vagy hosszabbítás.