Nem szüntem meg, csak volt 1 komoly "utálok mindent, mindekit, meg magam" szakaszom, amikor is úgy döntöttem, h leszarok mindent és mindenkit, többek közt a blogot is, de nem volt harakiri. 

Először is domo arigatou %-nak, aki szerzett nekem 1 tök jó melót, aminek ürügyén kommunikációra lettem kényszerítve, ami miatt el kellett temetni otthon a csatabárdokat, s amiért 2 nagyon jó fuvarban részesített, aztán ami végképp megadta a löketet az zs miniblogja, amin szétröhögtem magamat, s el nem tom képzelni, hogy lehet őt nemszeretni.

Szóval bonyolult. Részben azért, mert rettenetesen tudom gyűlölni magamat, azért mert még dagadt vagyok, viszont iszonyúan szeretném magamat, ha  végre szép lehetnék -ami legoptimistább számítások szerint kb karácsonyra jönne ki T.T-,  ami miatt újfent nem szeretem magamat, mert -elvileg- olyan elveket adok/adtam fel, amiket szerettem és tiszteltem, s olyan elveknek vagyok kényszerű behódolni, amiket mindig is megvetettem, de sajnos  nem oylan egyszerű, hogy ettől megszabadulok, azt meg megtartom.  (Rövden: nem tudok úgy megváltozni, hogy cserébe ne legyek "geci", sajnálom, ez túl mutat az én kapacitásaimon.  Másrészt még mindig utána akarok járni annak, hogy az ember vajon azért jó, mert tényleg jót akar tenni, vagy csak azért, mert azt akarja, hogy jónak lássák, s a 2 dolog között hatalmas a különbség.)

Egyéb, megszületett újabb 6 kupac szőrgombóc, Cuncus bele adott apait, anyait, de hál égnek nem kutyafejűek. Akinek kell kiscica jelezzen, anyám ki akarja őket nyírni (nem vicc, mi próbáljuk húzni az időt, de kb 10 macskánk lett így, s ez tényleg sok. Anyám sajnálta a 10-20 rongyot az ivartalanításra... no komment). 

Nem sokára lesz újra telóm is.  Beleszerettem a nokia 3220asba, elvileg most 7végére meg is lesz, a régi simemmel, függetlenítve kb 13-15 rongyból. 

Tanulság: senki ne basztasson (se előlről, se hátulról), amikor esik az eső/illetve esni fog.