Valamit kéne írni 2017 margójára.

Mondjuk ilyesmiket, hogy jövőre türelemmel leszek és nem ugrok nyakast mindenbe. Vagy hogy eltökéltebb és magabiztosabb leszek, s legalább 2 félmaratont lefutok. Egy hihetetlen trükkös feladatba is bele fogok kezdeni: egy türelmes bunkó leszek, aki tudja, hogy mindenki más is egy bunkó idióta, így nem ásom alá a saját önértékelésemet a jövőben egy orbitális hisztivel övezve.

Egyébként az idei mérleg nem is olyan rossz, ha abból indulok ki, hogy hányszor nyaltam padlót, a végére egészen bele jöttem, illetve nem utolsó sorban, azt hiszem életemben először azt is leírhatom, hogy azonos arányban hagytam ott emberkéket én is. Ezt is megértük.
Ezt az utolsó románcot azért sajnálom, többet néztem ki magunkból, mint egy sornyi közhelyet. Na dehát el kell engedni. 

Goodbye 2017, köszönöm a halakat!