Ma reggel teljesen ledöbbentem, ma 4ike, Csütörtök van. Én teljesen abban a hitben voltam, h ma még csak Szerda van. A fene.
Este kaptam levelet a SLY-tól, hogy még sem megyünk LANozni Keszthelyre, mert összesen 2 jelentkező van, az egyik én a másik, aki vinné a cuccost és vezetne. Végülis érthető, 2 emberrel még egy fun LAN, sem fun.
Viszont így marad pénzem. De újabb problémák merültek fel bennem ezzel kapcsolatban: 1 hónap és itt van a karácsony!!! Én tipikusan azaz ember vagyok, aki ált. December 24ikén reggel megy el ajándékokat vásárolni. Idén nem így lesz. Habár perpill ötletem sincs, h kinek mit vegyek. Meg dolgozni is kéne. Tanulni is kéne.
És most már tényleg kezdek félni magamtól. Álmomban már megint massacret csináltam.
Vártam a 30asra, de nem akart jönni, s pont oda beállt egy piros kis autó. Én meg nézem ki ül benne, hát Attilabá (ált iskola 5-6ik évében Számtechet tanított nekem), s kérdeztem, h megismer-e? Ő meg felismert, s megkérdeztem, h el tudna-e vinni egy darabon. Ő azt modnta, h igen, s elvitt Újpest központig, ott kiszálltam, s vártam a piros 96osra, h jöjjön. Felszálltam, s mentem arra felé, amerre régen laktunk. Még mielött a buszemgállóhoz értünk volna, látom itt egy elgázolt test, ott egy másik s, egyszer csak a busz kerekei megugranak 2x valamin, s látom, h oldalt repülnek ki az emberi végtagok, a buszvezető meg holt nyugodtan vezet tovább. Mondom mi a fene van itt, h csak így gázolják az embereket, azt mindneki jó magasról szarja le. Azt az egyik utas mondta nekem, h ma egy ilyen nap van, meg jobb ha vigyázok, mert a szakácsok embereket vadásznak. S komcsira, leszálltam, s épp azt látom, h az utca másik végében 4 szakács egy embert feltrancsiroz. S látom, h engem is nagyon stirölnek, meg hogy 1-2 ember lesben is áll, szépen óvatosan becsúsztattam a kezemet a zsebembe, s ott volt az egyik késem (ami tényleg meg van nekem, majd csinálok róla fényképet). Amikor az egyik sarokra értem, éreztem, h a befordulónál már vár valaki rám, hát elővettem a késemet, s előrántottam az ott lapuló embert. Hál égnek nem egy szakács volt, hanem egy barna hosszú hajú, barna szemű lány, akit elvileg ismertem, s segíteni akart nekem (álmomban ismertem, de így visszagondolva gőzöm sincs, h ki lehetett). Így ketten elindultunk a régi félpanel lakásunk felé. Közben odakiáltottam a szakácsoknak, h jobb ha nem terveznek semmit, mert kés van nálam, s nem félek használni! Szóval ők békénhagytak, de amikor a ház előtti bokrokhoz értünk, ilyen apró, puffancs szerű tündérkék jöttek elő (pufitündérek) mézes mázasan, de a csaj szólt, h ezek bizony kannibálok, s ha túl közel engedem őket, akkor mepróbálnak majd megenni, mint a pirannyák. És tényleg, el is kezdtek támadni, én meg mind1iket megfogtam, s nyakbadöftem és széthasítottam a testüket - biztos ami biztos alapon. Elég szánalmas, de az, ami a pufitündérek "királynője" volt... hát az már a beteg képzelgés netovábbja. Ugyanis a pufitündér kiráynőnek rózsaszín félig felfújt lufi volt a teste, kis szárnyacskákkal, de a feje..... a feje az egy szőke műanyag barbibaba feje volt! Beleszúrtam a kés hegyét a lufi testébe, s kész a kis pufitündérek nem támadtak többet. Ekkor elkezdtünk felfelé menni a lépcsőházban, s közben a barnahajú csaj mesélt, h miért is lettek ilyenek az emberek, meg hogy meg kell keresni a forrást, s ha ő nincs az emberek is rendbe fognak jönni. Ekkor találkoztam egy másik ismerősömmel, ő szőkésbarna volt, rövid hajjal, s megint csak dunsztom sincs, h ki lehetett, de álmomban őt is ismertem. S vele is beszélgettünk erről, amikor a lépcsőház legtetején jártunk, valamelyikük elszólta magát, s a másik mondta, h ő a forrás, h eddig miért nem vettük észre, pedig olyna egyszerű a magyarázata (és tényleg az volt, csak én meg már nem emlékszem erre a részre, h mi is volt pontosan). S nem tudom, vagy a szőkét, vagy a barnát megragadtam, belöktem az egyik ajtón, ami pont egy félig vizzel teli fürdőkádra nyitott. Ő landolt a fördőkádban, én meg szét- és összevágtam a gigáját. Meghalt és az emberek is normáliska lettek, szal Happy end.
Dehogy én miért mindig az ellen gigáját hasítom szét álmomban... de vért soha sem látok, csak azt h elfekededik a vágás helye.
Na mind1, itten van a Weiss Kreuz - Kiss me Kill Me (angolra fordított)dalszövege:
Forrás: animelyrics
Este kaptam levelet a SLY-tól, hogy még sem megyünk LANozni Keszthelyre, mert összesen 2 jelentkező van, az egyik én a másik, aki vinné a cuccost és vezetne. Végülis érthető, 2 emberrel még egy fun LAN, sem fun.
Viszont így marad pénzem. De újabb problémák merültek fel bennem ezzel kapcsolatban: 1 hónap és itt van a karácsony!!! Én tipikusan azaz ember vagyok, aki ált. December 24ikén reggel megy el ajándékokat vásárolni. Idén nem így lesz. Habár perpill ötletem sincs, h kinek mit vegyek. Meg dolgozni is kéne. Tanulni is kéne.
És most már tényleg kezdek félni magamtól. Álmomban már megint massacret csináltam.
Vártam a 30asra, de nem akart jönni, s pont oda beállt egy piros kis autó. Én meg nézem ki ül benne, hát Attilabá (ált iskola 5-6ik évében Számtechet tanított nekem), s kérdeztem, h megismer-e? Ő meg felismert, s megkérdeztem, h el tudna-e vinni egy darabon. Ő azt modnta, h igen, s elvitt Újpest központig, ott kiszálltam, s vártam a piros 96osra, h jöjjön. Felszálltam, s mentem arra felé, amerre régen laktunk. Még mielött a buszemgállóhoz értünk volna, látom itt egy elgázolt test, ott egy másik s, egyszer csak a busz kerekei megugranak 2x valamin, s látom, h oldalt repülnek ki az emberi végtagok, a buszvezető meg holt nyugodtan vezet tovább. Mondom mi a fene van itt, h csak így gázolják az embereket, azt mindneki jó magasról szarja le. Azt az egyik utas mondta nekem, h ma egy ilyen nap van, meg jobb ha vigyázok, mert a szakácsok embereket vadásznak. S komcsira, leszálltam, s épp azt látom, h az utca másik végében 4 szakács egy embert feltrancsiroz. S látom, h engem is nagyon stirölnek, meg hogy 1-2 ember lesben is áll, szépen óvatosan becsúsztattam a kezemet a zsebembe, s ott volt az egyik késem (ami tényleg meg van nekem, majd csinálok róla fényképet). Amikor az egyik sarokra értem, éreztem, h a befordulónál már vár valaki rám, hát elővettem a késemet, s előrántottam az ott lapuló embert. Hál égnek nem egy szakács volt, hanem egy barna hosszú hajú, barna szemű lány, akit elvileg ismertem, s segíteni akart nekem (álmomban ismertem, de így visszagondolva gőzöm sincs, h ki lehetett). Így ketten elindultunk a régi félpanel lakásunk felé. Közben odakiáltottam a szakácsoknak, h jobb ha nem terveznek semmit, mert kés van nálam, s nem félek használni! Szóval ők békénhagytak, de amikor a ház előtti bokrokhoz értünk, ilyen apró, puffancs szerű tündérkék jöttek elő (pufitündérek) mézes mázasan, de a csaj szólt, h ezek bizony kannibálok, s ha túl közel engedem őket, akkor mepróbálnak majd megenni, mint a pirannyák. És tényleg, el is kezdtek támadni, én meg mind1iket megfogtam, s nyakbadöftem és széthasítottam a testüket - biztos ami biztos alapon. Elég szánalmas, de az, ami a pufitündérek "királynője" volt... hát az már a beteg képzelgés netovábbja. Ugyanis a pufitündér kiráynőnek rózsaszín félig felfújt lufi volt a teste, kis szárnyacskákkal, de a feje..... a feje az egy szőke műanyag barbibaba feje volt! Beleszúrtam a kés hegyét a lufi testébe, s kész a kis pufitündérek nem támadtak többet. Ekkor elkezdtünk felfelé menni a lépcsőházban, s közben a barnahajú csaj mesélt, h miért is lettek ilyenek az emberek, meg hogy meg kell keresni a forrást, s ha ő nincs az emberek is rendbe fognak jönni. Ekkor találkoztam egy másik ismerősömmel, ő szőkésbarna volt, rövid hajjal, s megint csak dunsztom sincs, h ki lehetett, de álmomban őt is ismertem. S vele is beszélgettünk erről, amikor a lépcsőház legtetején jártunk, valamelyikük elszólta magát, s a másik mondta, h ő a forrás, h eddig miért nem vettük észre, pedig olyna egyszerű a magyarázata (és tényleg az volt, csak én meg már nem emlékszem erre a részre, h mi is volt pontosan). S nem tudom, vagy a szőkét, vagy a barnát megragadtam, belöktem az egyik ajtón, ami pont egy félig vizzel teli fürdőkádra nyitott. Ő landolt a fördőkádban, én meg szét- és összevágtam a gigáját. Meghalt és az emberek is normáliska lettek, szal Happy end.
Dehogy én miért mindig az ellen gigáját hasítom szét álmomban... de vért soha sem látok, csak azt h elfekededik a vágás helye.
Na mind1, itten van a Weiss Kreuz - Kiss me Kill Me (angolra fordított)dalszövege:
Kiss me, kiss my heart
Kill me, kill me forever
Kiss me, kiss my eye
Kill me, kill me your love!
This pain I'm in, I love it
This pain I'm in, ethereal
This pain I'm in, wonderful
This is, to me, like heaven
Walking by myself in the night,
Destined to travel forever
Kiss me, kiss my leg
Kill me, kill me forever
Kiss me, kiss my lip
Kill me, kill me, your gun!
Afterlife is a mystery
Before death is deceitful
Between the two, I'm screaming
Miserable, and yet, still
Love is something I do not need,
Destined to travel forever
My soul is chained to this world
But just until I can break free
I have no need for mercy
So slash me, bleed me, kill me!
This pain I'm in, I love it
This pain I'm in, ethereal
This pain I'm in, wonderful
This is, to me, like heaven
Walking by myself in the night,
Destined to travel forever
Afterlife is a mystery
Before death is deceitful
Between the two, I'm screaming
Miserable, and yet, still
Love is something I do not need,
Destined to travel forever