Novemberi Nap

Hideg szél fútt, én csak nevetek te zsörtölődsz, mint a szél az ebek is úgy mennek, hóbortosan, viccelődve, nevetve, összeakadunk nemegyszer. Csillogó szemeid, szemeim, ékesek mint a kirakott portékák, tétovázva, megfontoltan válogatsz, magamban folyton mosolygok, te is egy kicsit, mint egy gyerek örvendezel a jó vásár felett. Harmónia sütkérezik a sápadt napban, az árnyékokat ma egy kicsit megkergettük. Az emlékeket, hogy majd szépen ragyogjanak nekem színekkel tiffany üveges szelencébe elteszem