Hm elfelejtettem megírni, h mergint valami furcsát álmodtam.
Egyik barátommal (nő) egy ágyban feküdtünk (elég félreérthető pozcióban, de az én részemről nem azért, meg az ő részéről sem azért) és végignéztem az ágy melett lévő fapolcon, ahol könyvek és régi cukorkák/nyalókák voltak, meg programozással kapcsoaltos könyvek, s kértem tőle, h meséljen magáról. Ő azt mondta, hogy régen valami cukorkás bódéval kezdte a bussinest. Én meg kérdeztem tovább, h hú hogyan csináltad.. tényleg így kezdted ma meg már valami komoly számítástechnikai céged van/ cégnél dolgozol (az álmom a személyen kívül ez egyáltalán nem fedte az igazságot)? Ő nem nagyon akart erről mesélni, s valahogy egy eléggé kényelmelten pozicióba kerültünk az ágyban, amit az én részemről félreértett, s megkért, h szálljak ki az ágyból. Én meg bocsánatot motyogva ki is szálltam, de olyan rossz érzés volt, tudtam, h többet nem bújhatok vissza mellé. Ez az egész álmom kb azt szimbólizája a számomra, h valami félreértés miatt/v valamiben túl messzire mentem, s ez az illető elvesztette bennem a bizalmát, az ágy volt a barátságunk szimbóluma (meleg, komfortérzetet adó, s egyben utal arra is hogy akár többet is jelenthet), de miután kiszálltam belőle többé nem lehetek a barátja.
Ha lehet így modnani, ez az álom most szarul esett.
Viszont volt 1 pozitív oldala ennek az egésznek. Most elgondolkodtam rajta, h ha nagy(obb) leszek és lesz egy kis tőkém, tutkó, h valami magán/családi vállalkozásba kezdek. Mondjuk valami kreatív dologba, vagy valami számítástechnikával kapcsolatosat. Ezt meg úgy gondoltam, h ha majd kimegyek külföldre és dolgozok, és már lesz egy kisebb tőkém, akkor vissza jövök Magyarországra és abból indítom be azt a bizonyos kis vállalkozást. Régen úgy gondoltam, h én is kint akarok majd élni, de ebben az rémiszt meg, h kint mindent újra kell majd kezdeni, s alapvetően "olcsó munkaerőn" kívül többet nem fogok jelenteni... pedig Anglia, Kanada és Ausztrália eléggé csábítóan hangzik a számomra. Itthon meg szar a helyzett, de még mindig nem oylan gáz, mint Horvátország vagy Románia... csak egyszerűen egy nagy csődtömegek vagyunk a politika húzások terén, s sajnos (szvsz) az van, h akiknek sikerült meggazdagodniuk, gazdagok (rendszerváltás előtt, alatt, után) azok foggal körömmel ragaszkodnak a jólétükhöz, s sajnos a befolyás is az ő kezükben van, így meg elég nehéz a "jóléti társadalom" fogalmát kiterjeszteni magyarország elenyésző százalékáról a társadalom többségére. S éppen ezért gondolom úgy, h azt a tőkét, amit külföldön megszerez az ember, azt itthon kéne hasznosítani, h pumpálódjék a pénz a gazdaságba, meg a külföldön látott dolgokat itthon is meglehessen valósítani, alkalmazni (ezzel nem azt akarom, mondani, h mi nem tudunk jót alkotni, csak azt, h pénz és támogatás hijján, az külföldön előbb megvalósul). Mondjuk az meg biztos, h ez nem rajtam, v még néhány száz, ezer fiatal célkitűzésén fog múlni, hanem ehhez az is kell, h nemzeti és politikai szinten is ez tudatosuljon a többségben. Amikor arról volt szó, h legyünk-e EU tagok, avagy sem, én pont ezért nemmel szavaztam volna, ha tudtam volna (akkor még nem voltam 18 :\), mert ha tényleg komolyan veszik az EU előírásokat és szabványokat, akkor kb a magyar vállalatok 50%át be lehetne csukni (és akkor az 50% még egy finom becslés volt csak részemről) , aminek az lesz az eredménye (megint csak az én meglátásom szerint) h jönnek be a külföldiek, árdömping, s a megmaradt 1-2 nagyobb vállalat örül, h versenyképes marad, esetleg kartelekbe szerveződnek, az meg nekünk nem lenne jó, a kisvállalkozóknak meg bye-bye.
Persze ennek ellenére én is lelkiismeret furdalás nélkül megyek Tescoba, Auchanba meg egyéb szupermaketekbe vásárolni a piac helyett, csak így végiggondolva rossz ízt hagy a számban, na de végülis ezt akartuk nem de? Csak aztán nehogy jól megszívjuk a következő 10-20 évet.
Kb egy oldalnyi hülyeséget szépen összehordtam, heh... és ezt mind 1 álom kapcsán sebaj.
ui: szerintme eléggé eghülyült a freeblog, mert kb 1-2 órára van szüksége arra, h publikálja azt, amit írtam.
Egyik barátommal (nő) egy ágyban feküdtünk (elég félreérthető pozcióban, de az én részemről nem azért, meg az ő részéről sem azért) és végignéztem az ágy melett lévő fapolcon, ahol könyvek és régi cukorkák/nyalókák voltak, meg programozással kapcsoaltos könyvek, s kértem tőle, h meséljen magáról. Ő azt mondta, hogy régen valami cukorkás bódéval kezdte a bussinest. Én meg kérdeztem tovább, h hú hogyan csináltad.. tényleg így kezdted ma meg már valami komoly számítástechnikai céged van/ cégnél dolgozol (az álmom a személyen kívül ez egyáltalán nem fedte az igazságot)? Ő nem nagyon akart erről mesélni, s valahogy egy eléggé kényelmelten pozicióba kerültünk az ágyban, amit az én részemről félreértett, s megkért, h szálljak ki az ágyból. Én meg bocsánatot motyogva ki is szálltam, de olyan rossz érzés volt, tudtam, h többet nem bújhatok vissza mellé. Ez az egész álmom kb azt szimbólizája a számomra, h valami félreértés miatt/v valamiben túl messzire mentem, s ez az illető elvesztette bennem a bizalmát, az ágy volt a barátságunk szimbóluma (meleg, komfortérzetet adó, s egyben utal arra is hogy akár többet is jelenthet), de miután kiszálltam belőle többé nem lehetek a barátja.
Ha lehet így modnani, ez az álom most szarul esett.
Viszont volt 1 pozitív oldala ennek az egésznek. Most elgondolkodtam rajta, h ha nagy(obb) leszek és lesz egy kis tőkém, tutkó, h valami magán/családi vállalkozásba kezdek. Mondjuk valami kreatív dologba, vagy valami számítástechnikával kapcsolatosat. Ezt meg úgy gondoltam, h ha majd kimegyek külföldre és dolgozok, és már lesz egy kisebb tőkém, akkor vissza jövök Magyarországra és abból indítom be azt a bizonyos kis vállalkozást. Régen úgy gondoltam, h én is kint akarok majd élni, de ebben az rémiszt meg, h kint mindent újra kell majd kezdeni, s alapvetően "olcsó munkaerőn" kívül többet nem fogok jelenteni... pedig Anglia, Kanada és Ausztrália eléggé csábítóan hangzik a számomra. Itthon meg szar a helyzett, de még mindig nem oylan gáz, mint Horvátország vagy Románia... csak egyszerűen egy nagy csődtömegek vagyunk a politika húzások terén, s sajnos (szvsz) az van, h akiknek sikerült meggazdagodniuk, gazdagok (rendszerváltás előtt, alatt, után) azok foggal körömmel ragaszkodnak a jólétükhöz, s sajnos a befolyás is az ő kezükben van, így meg elég nehéz a "jóléti társadalom" fogalmát kiterjeszteni magyarország elenyésző százalékáról a társadalom többségére. S éppen ezért gondolom úgy, h azt a tőkét, amit külföldön megszerez az ember, azt itthon kéne hasznosítani, h pumpálódjék a pénz a gazdaságba, meg a külföldön látott dolgokat itthon is meglehessen valósítani, alkalmazni (ezzel nem azt akarom, mondani, h mi nem tudunk jót alkotni, csak azt, h pénz és támogatás hijján, az külföldön előbb megvalósul). Mondjuk az meg biztos, h ez nem rajtam, v még néhány száz, ezer fiatal célkitűzésén fog múlni, hanem ehhez az is kell, h nemzeti és politikai szinten is ez tudatosuljon a többségben. Amikor arról volt szó, h legyünk-e EU tagok, avagy sem, én pont ezért nemmel szavaztam volna, ha tudtam volna (akkor még nem voltam 18 :\), mert ha tényleg komolyan veszik az EU előírásokat és szabványokat, akkor kb a magyar vállalatok 50%át be lehetne csukni (és akkor az 50% még egy finom becslés volt csak részemről) , aminek az lesz az eredménye (megint csak az én meglátásom szerint) h jönnek be a külföldiek, árdömping, s a megmaradt 1-2 nagyobb vállalat örül, h versenyképes marad, esetleg kartelekbe szerveződnek, az meg nekünk nem lenne jó, a kisvállalkozóknak meg bye-bye.
Persze ennek ellenére én is lelkiismeret furdalás nélkül megyek Tescoba, Auchanba meg egyéb szupermaketekbe vásárolni a piac helyett, csak így végiggondolva rossz ízt hagy a számban, na de végülis ezt akartuk nem de? Csak aztán nehogy jól megszívjuk a következő 10-20 évet.
Kb egy oldalnyi hülyeséget szépen összehordtam, heh... és ezt mind 1 álom kapcsán sebaj.
ui: szerintme eléggé eghülyült a freeblog, mert kb 1-2 órára van szüksége arra, h publikálja azt, amit írtam.
