Magyarország, 2004

A mainapra egy egészen más témáról akartam írni a blogban, de először azzal kezdtem, hogy körbe olvasgattam 1-2 blogot, s aatinál megint sikerült új, s hasznos információkra szert tennem. A következő linket találtam a blogján: Tomcat beszámolója a tüntiről. Amikor elolvastam, a hasam már görcsben állt a röhögéstől, s a könnyeim is potyogtak. ezt ha nem látom/olvasom, akkor nem hiszem el, hogy Magyarországon, Budapesten, egy tüntetés keretén belül ennyi, de ennyi sötét ember él, de sajnos igaz... a sajtóról, meg a média nagyrészéről nem is beszélve. (Akit érdekel Tomcat blogján, elég sok ilyen érdekes "Droid leleplezésről" lehet olvansi, de ez.. ez nagyon nagy volt.)

Ha már túlestünk az antifaszista bődületen, nézzünk körbe a hungaristák házatáján is. Ez úgy is most ilyen felkapott téma lett, a prideon, a következő cikk jelent meg róluk: "Vér és becsület nevében a fasiszta / rasszista / hungarista / homofób eszmeiségről". Most nem csak azért, mert hüyle buzi vagyok tartom undorítónak ezt az egész bagázst, hanem azért is mert egyszerűen úgy hazudoznak össze-vissza ahogy tudnak, etikátlanok, s ők akarnak erkölcsös magyar nemzetet nevelni... (az UTE meg FTC színeiben pedig egymásnak esnek ezek az erkölcsös jó emberek, gondolom én ez is hozzátartozik a becsülethez meg a hazafiassághoz... (jójó tudom nem minden kompasz "focirajongó" hungarista, de elég szépen képviseltetik magukat ott is).
Sajnos vagy nem, nekem is vany egy ilyen ismerősöm, akivel egész jól elvoltam, meg beszélgettünk, egészen addig, amíg meg nem tudta hogy leszbikus vagyok. Először csak azt vettem észre, hogy milyen furcsán meg megvetően néz rám, meg nem igazán kezdeményezett beszélgetést velem, aztán mostanában hallom vissza, hogy hülyének meg bolondnak tart .. kedves :)

S végsősoron a médiáról szeretnék 1-2 szót ejteni. Menjünk el az újságárushoz, nézzük meg a kirakatot, menjünk haza, kapcsoljuk be a Tv-t, s kapcsolgassunk a csatornák között. S mit látunk? Az újságárusnál a "színvonalasabbnál színvonalasabb" pletyka rovatok, tinimagazinok, wellness, playboy és nőimagazinok tönkelege. Mert ugye a mai magyar lakosságot leginkább a sztárok magánélete (vagy az újságírók szaftos fantáziája), betétet vagy tampon nagy kérdése, a mell mérete, a legújabb fogyókúrás recept, a kitöltős személyiségi teszt érdekli a legjobban. A tinédzser korosztály legfontosabb kérdéseit pedig a tinimagazinokban olvashatjuk, avagy lehet-e teherbe esni a csókolózástól, s hogy hogyan mondjam meg a nagy Őnek, hogy tetszik, de ne feledkezzünk meg a roppant fontos sztár pletyikről, sztárhoroszkópról, meg a nagy magyar VV és BB sztárokról itt sem.
A TV készülék elé üllve pedig nyomonkövethetjük kedvenc valóvilág shownk ex szereplőinek magánéletét, újból csak tájékozódhatunk a legfrissebb pletykákról, s ha már elég volt a sok hírből, 1-2 kapcsolással megoldható az egész napi program, színvonalas és magávalragadó latin-amerikai szappanopera sorozatok, talkshowk várnank minket (habár hál égnek már egész szépen kikoptak a főműsoridőből ezek a szarok) a képernyő előtt.
És ez mind miért? Mert a nagy magyar átlag ezt ígényli, erre van szükségünk, ezt a szart fogyasztjuk, s élünk benne boldogan (tisztelet a kívételnek), s a nagy átlag kultúrális igényei ebben ki is merül.
A média erkölcsösségéről még 1-2 szót szertnék beszélni. Avagy inkább annak hiányáról. Ha elolvastuk Tomcat beszámolójának a végét, akkor már kaphatunk egy alap képet erről az egészről. Én még ehhez szeretném hozzá rakni a személyes tapasztalataimat/ megbízható emberektől hallott élménybeszámolókat.
Tegyük fel, hogy szerepelni akarsz valemelyik műsorba, mert mondjuk be akarsz szólni valakinek, vagy egyszerűen közvetítőn keresztül felvettek szereplőnek. Felhívnak, beszélsz, tök frankó minden, behívnak, aláírattatnak veled egy szerződést, ami lényegében a következő: 1 éven keresztül más adónál nem szerepelhetsz, a képi- és hanganyagot kedvük szerint manipulálhatják, bármikor felhasználják, az ott elhangzott dolgok és történések szigorúan titkosak, s ha ennek a szerződésnek bármely pontját megszeged, az 1.000.000 Ft-os kártérítést von maga után. S hogy ez a valóságban mit jelent? Szépen úgy vagdoshatják be az anyagot, ahogy az nekik tetszik (lehet, h ami mellett állást foglltál, az az adásban majd úgy jön le, mintha az ellenkezőjét mondanád), s olyan dolgokkal kommentálhatják a riportot, ami igen tetszetős, de egy szó nem igaz belőle.
Ha mondjuk elmész szerencsét próbálni egy vetélkedőbe, még 1-2 fontos ponttal bővül a szerződés: a nyereményed 20-40%át adóként levonják, sőt a fizetésedbe meg az adózásodba úgy beleszámítják, hogy kevesebb fizetés illet meg, viszont már egy magasabb adózási sávba is kerülhetsz. Ha mindez nem lenne elég, van még egy szabály, a nyereményedet, csak akkor kapod, meg ha műsor lement már adásban. Így esett meg, hogy a 40 milliót már 1x-2x elnyerték egyes értelmes, ámde kevésbé szerencsés egyének, amiből ők egy forintot sem láthattak, mert nem adták le a műsort adásban.

És még lehetne sorolni a média gyökérségét, a sajtó melléfogásait (Pl. Counter-strike-kal kapcsolatban megjelent cikkek, a WCG bajnokságot bemocskoló riport), mert "a mai világban már ezt is szabad" (az általam "agyongyalázott" cicológustól idézve).