Ma kreatívnak éreztem magamat, miután láttam, hogy anyám fúr-farag meg tervezgeti a konyha új kinézetét. Eszembe jutott, hogy amikro februárban ideköltöztünk volt egy csomó dolog, maitcsinálni akartam, köztük volt 1 ázsiai paraván. Mondom anyúmnak, hogy menjünk el barkácsboltba és nézzük anyagot hozzá. Erre elkezdi magyarázni, hogy az nem megy csak úgy, meg kell tervezni, ki kell számolgatni, méregetni.... mondom neki, anyú egy paraván, ami négy duplakeretből áll, azt nem nagyon kell tervezgetni. Anyúm erre, de igen is kell, le kell mérni, hogy mekkorát akarsz stb. Mondom neki, ezt nem kell méregetni, magasságra legyen 180 és mindenegyes keret legyen kb 75cm széles. A léc szélessége legyen kb egy ujjnyi, a magassága pedig félujjnyi. Aztán kell neki egy tapazat, hogy ne inogjon, azt is elmagyaráztam neki, hogy milyenre gondoltam (ezt itt most nehéz lenne körül írni). Aztán rátértünk, hogy milyen anyagból is legyen, én lőször fáragondoltam, de anyúm modnta, hogy a vékony falécek hamar deformálódnak, ezért maradtunk a műanyagnál. De a műanyagot nem lehet (jól) fúrni, ezért a zsanéros megoldásnak lőttek, erre mondtam neki, hogy akkor a kereteket szővetcsíkokkal fűzzük össze. Ebben legalább egyet értettünk :D.
Aztán jött, hogy milyen anyagból legyen a térelválasztó maga. Én először selyempapírra gondoltam, de az drágamulatság lenne, szóval anyúm, mint anyagszakértő azt modnta, hogy legyen zsírpapír, az is áttetszik valamilyen szinten. És ezután nagyokosan kijelenti, hogy eléggé instabil lesz a cucc. Jó hogy 10 perccel előtte magyaráztam el, hogy milyen talpazatot akarok neki csinálni. Erre ő előállt egy bonyolultabb ötlettel, amit még eddig nem siekrült elképzlnem, szóval nem is tudtam megtervezni. Mert ugye vettem a fáradságot most és megcsináltam photoshopban, hogy nagyjából miként is kell hozzá állni.

Aztán gyorsna elrohantunk bolhásra (avagy novák piac), mert CD-t kellett vennem ( de nem sokáig, hamarosan jön a fizum, és keblemre ölelhetem az én drága kis pioneer dvd írómat, és akkor már DVD lemezeket fogok venni :D). Tudtam egy helyet ahol 150ft-ért jó fajta slimtokos CDket lehetett kapni. Hát erre  a félbolha már bezárt, az én CDés csákóm is. De egy kis vietnéni egyből kérdezte mi kell. Mondom CD, s mutattam is rá a megszokott márkára. Néni mondja 250ft, jah mondom az kcisit sok, én 150ért szoktam venni. Azt mondja sok fajta van, mondom neki de én ezt szoktam 150ft-ért venni annál a másik helynél (és mutattam a hátam mögött szomorúan álló lezárt bódéra). Megkérdi mennyi kell, mondom 10db. 2000ft vágja rá, mondom egye fene. Megvettem, de remélem ez volt az utolsó alakolom, hogy CDt kellett vennem. Ez azért pofátlanság :(, nem csak az, hogy rárak magának egy csomó hasznot és még hülyének is néz, hanem egy dvd lemez ára 500ft (a jobbik fajta), arra az ember írhat kb 4,5 GB-ot, míg egy CDre kb 700MB-ot. Azért uyge kicsit másként hangzik a kettő? Nah mind1, ezzel a kis készlettel még kihúzom egy darabig.

Még elugrottunk a boltba, vettem szeder befőtöt, macseknak Whiskas tápot, hogy legyen egy jó napja a kutyakaja mellett. Hazaértünk, dumáltunk, megjött a hős-szerelmes húgom is. Tovább dumcsiztunk. Aztán megjött anyám udvarlója, mi behúztunka  szobánkba és elkezdtem doglozni a terven. Anyám pasija 1-2 óramúlva elhúzott, mert bedőlt a kerítése otthon, és vigyázni kell a házra (haha anyám tök kibukott rajta, már készült az esti testmozgásra, és akkor paff ;)).

Én emg most ott tartok, hogy írom a blogot.
Dolgoznom kéne (mint mindig), de elgondolkodtam a mai napomon, azon amik az isiben történtek. A tanár részletesen kifejtette, hogy mitis jelent informatikus sztatisztikai gazdasági tervezőnek lenni. Statisztikus, aki gépen dolgozik és van 1pár manager funkciója, középvezetői állást tölthetnek be. STATISZTIKUS, EXCELL... a halálom, főleg most, hogy ezt a kiba*** munkát csinálom (határátlépések excell táblázatban, be kell írni a megtett útvonalat, a kocsi származási helyét, kódokat, utasszámokat, utazási célt, s ebből 25ezret...). Vsizont egy jó dolog van benne, ha 4,2es lesz az átlagom mehetek a keszthelyegyetemre, igaz nem érzek nagy késztetést rá. Inkább repülnék ki angliába melózni, aztán a tőkéből kitelepedni Kanadába vagy Ausztráliába. Ott nehéz a kezdet, de nem ugyan olyan nehéz, mint "drága" kis hazánkban kölcsönökből és magyar fizetés mellett lakást vásárolni és rendes körülmények között élni. Nem beszélve a magyar politikusok korlátozottságáról és önzőségéről. Sokkal előrébb járnénk, ha nem a nagytestvérek seggét nyalnánk, főleg ha nem amerikáét és a saját nemzetük megélhetésére több figyelmet fordítanának. Nem egy olyan esetről hallhattunk már, hogy feltalálók, tudósok külföldön kamatoztatták (sikerrel) tudásukat, mert ott támogatták őket, nem úgy mint itthon. Ha netán ezek az emberek itthon is érvényesülni tudnának (szvsz itthon csak a politikusok, meg a zsíros vállalkozók tudnak érvényesülni) az az ország hírnevének is jót tenne, s nem csak a kultúránkat gazdagítaná, hanem bizonyos mértékű fejlődést is jelentene.  De ugye amíg kedves, hazafias politikusaink csak a saját maguk adómentes, különböző járulékokkal tűzdelt fizetésükre, hatalomra, pozicióra és a privatizáláson gondolnak a minnél nagyobb haszon élérésének végett, hát hölgyeim és uraim, addig csak álmodozzunk szépeket.
Megint csak politikával és egyben iskolával kapcsolatos fejtegetésem következik, már nagyon beleéltem magamat ebbe a témába :). Nemrég kaptunk a családipótlékosoktól papírt, hogy utánnam már nem jár pénz, mivel felsőfokú képesítésben veszek részt, s tök mindegy, hogy csak középiskolai akkreditált tanfolyamról van szó, vagy főiskoláról, egyetemről, nem jár. Avagy az állam NEM támogatja azokat, akik netán érettséginél kicsivel többre akarják vinni. Jajj elfelejtettem, dehogynem, ha világ életedben kitünő tanuló voltál, minimum vna egy felsőfokú nyelvvizsgád, és szakmai, vagy egyéb rangos országos versenyen helyezetet értél el, AKKOR felvesznek a jó egyetemekre államilag finanszirozottan, nah persze ha beleférsz a megszabott létszámba. Azért elgondolkodtató nem? Végülis kinek vna nagyobb támogatásra szüksége? Egy általános és középiskolásnak, vagy annak, aki egyetemre/főiskolára akar emnni, s mondjuk 120e FT/félév a tandíja???

Jó hagyom a politikát, mert a felháborodáson kívül nem sokat értek hozzá, de vannak dolgok, amik kiszúrják a szememet.
A mainap nagy filozófiai kérdése számomra az volt, hogy: Telepátia? Jó lenne az nekünk?
Elsőre azt mondtam igen, beszéd nélkül is tudnák komunikálni, nem kéne üvöltözni, telefon nélkül is lehet csevegni hatalmas távolságokon belül, csak az illetőre kell gondolnunk és leküldnei gondolataimat.... igen, de mi van, ha egyszerre 100 ember akar velem beszélni, a nap bármelypercébe, mások gondolatai kúsznának a fejemben, nem tudni melyik kihez tartozik, egyáltalán melyik az én gondolatom? Mert egy gondolat, az érzékelhetetlen, nincs meghatározó tulajdonsága, mint pl egy hangnak, mindenkit a hangja és kinézete alpján tudunk azonosítani a legtöbbször. Gondolatoknál már nicns ilyen. Bele sem merek gondolni, ha netán egy pszichopata perverz állat sugározná 24/7 a gondolatait a fejembe. Szal thx én nem élnék a telepátiával.
Nah ennyi mára. Rongyosak lettek az ujjaim. Viszont, hogy örüljetek, kaptok 1-2 rémisztő képet rólam, h végleg elvegyem a kedveteket az olvasástól :P