Épp másodjára nyújtózkodtam 2db szívószálért a kikért kólához és ősziléhez és sikerült is megkaparintani, amikor a mellettem lévő izomgörcs megszólalt:

- Örülnék, ha nem taposnál a lábamra.
- Én is örülnék, ha nem lennél az útban.
- Én vagyok útban?
- Igen, útban voltál. Kicsit arrébb kellett volna állnod, ennyiről szól az egész.

Szeretném leszögezni, hogy nem léptem a lábára, mert azt észrevettem volna, csak simán behajoltam az arcába. Aztán fontos megjegyezni azt is, hogy az ő arcára az volt írva, hogy "menten lecsaplak" én meg a legtermészetesebb és legbárgyúbb mosolyommal válaszolgattam neki. Aztán az is eszembe jutott, hogy arról is szólhatott volna, hogy ő egy picit arrébb áll, vagy kiveszi nekem a szívószálat, ha már azt látja, hogy összevissza kepesztek mellette már másodjára. És akkor én azt mondom, hogy köszönöm.