Vissza a jövőkép alternatívákhoz, aminek lett egy plusz tényezője Berlin személyében. Egyelőre a legpreferáltabb terv, az hogy én jövő májusban visszamegyek Budapestre, ami remélhetőleg zökkenőmentes lesz, mert már most tudom, hogy kinél fogok dolgozni és hol lesz albérletem és szeptembertől melyik übercsúcsszakmát fogom tanulni. Berlin addigra remélhetőleg törzsgyökeres budapesti lakos lesz, s vagy öszebútorozunk, vagy nem.

Ha esetleg Berlinnek nem sikerül budapesti lakossá avanzsálnia magát, akkor az a lehetőség is felmerült, hogy ő is kijön, megtámogatja az angolját pár hónap alatt és keresünk mindketten értelmes munkát és itt bútorozunk össze, s idővel itt próbálom ugyanazt a szakmát kitanulni, aztán meglátjuk, hogy egyenes-e az út a brit állampolgárságig meg az élettársi kapcsolat megkötésére, vagy sem.

Aztán mondtam Berlinnek, hogy ha sikerült kiiskoláznom magamat, nekem végülis mindegy, hogy angol vagy német nyelvterületen élünk tovább, ha esetleg visszahúzna a szíve Németországba, a lényeg, hogy nem Magyarországon akarok megrohadni, s ő sem (azt hiszem, akinek sikerült külföldön élnie az megérti, hogy miért). Persze nekem továbbra is az az álmom célom, hogy a nagyon nyugis és napsütötte Új-zélandon kössek ki, és zötykölődjünk Berlinnel a christchurchi villamoson.