Álom

Álmot láttam az este, hajad feketén fénylett, s körülötted minden fehér, csukott szemmel beszéltél, hangtalanul. Nem értem, nem értem, ismétlem folyton, s szádból egyre több vörös rózsaszirom hullik. Miért vagy olyan nyugodt, miért folytatod a hangtalan beszédet, üvölts hogy végre megértsem, nézz rám, ne egyél több rózsát, hulló szirmuk megijeszt, olyan mind mint egy-egy vércsepp, ne távolodj, maradj itt, magyarázz meg mindent kérlek, de mind hiába, felébredek.