Kettőnegyvenkettő után...

Eddig szomszéd csajszinál voltam traccsolni. Kibeszéltük a férfiakat (akiknek gondolkodását, mi nők épp ésszel fel nem fogjuk), az hogy melyik kaja mennyire ártalmas, és hogy a fogorvosok többsége szadistának született, ha meg nem az efféle hajlamait a munkájában éli ki. Meg mindne másról, ami az eszünkbe jutott.
Kellemesen telt az idő, igaz 1x-2x igencsak kifelé akartak esni szemeim, amikor elzsibbadt lábát felhúzta, rendezgette, kinyújtotta, rázta, felemlete az orrom előtt egypárszor, s mindezt ien cuki kis minishortban tette, ami kb combtőig takar :D. Ha nem lenne a szomszédom, nem lenne egy izompacsirta élettársa, egy három éves gyereke én meg nemnéznék ki ien cefetül, talán... esteleg bepróbálkoztam volna valamivel, de szerény pillantásaimnál többet azok az istenien kecses lábak nem kaptak. De jobb is ez így :)


|