Az életem jelenlegi szakasza nagyjából abban a mederben folydogál, ahogy azt megpróbáltam elképzelni még Angliában.

Augusztusban beiratkoztam fogtechnikát tanulni, azóta is lelkesen készítem az egyéni kanalakat és viaszolok, extra ráadás, h Miró osztálytársam lett.

A B jogsi megszerzése is folyamatban, most a rutin vizsgán kéne átmenni valamikor, de lehet megvárom a januárt. 

Berlinnel egy hónapja összebútoroztunk, kóstolgatjuk a közös élet ízeit (mai napon vagyunk együtt több mint 1 éve, 2 hónapja és 6 napja, s még mindig nagyon szeretem). Sőt anyukám és a testvérem is imádja, ennél többet igazán nem kérhetnék az élettől. Apámmal is találkozott a tesóm születésnapjának révén, de nagyjából rá sem nézett. Mentségére, ha egy fiúról lenne szó, akkor se tudna vele igaziból mit kezdeni.

Valahogy kikerültem az ördögi 22-es bűvköréből, persze még így is jut bőven negatív gondolat egy napra, de most már a régi dolgokat is másként látom, senki sem volt különb, jobb, rosszabb a másiknál. Kivált képen én nem.

Ha egy kicsit összeszedettebb lennék, nagy kedvemre volna egy "Science or Fiction" rész elindítása, annyi érdekes dolgot sikerült mostanában olvasnom.

Off.