A komplikáció mindig ott kezdődik, hogy valaki nem tudja mit akar.
A jelen helyzetben egyikünk sem tudja mit akar. Szerelem? Nem, nem érzem azt a bizsergést, amikor megcsókol, s valószínűleg egy ideig nem is fogom ezt érezni.
Hogy mi értelme? Visszafog, kezdek magam is igen gusztustalan jellemvonásokat felvenni, de miatta próbálok visszaszocializálódni.
Jó lesz-e? Semmiféleképpen, vagy ő, vagy én fogok emiatt megszenvedni, az ilyen kapcsolatok nem életképesek.
Meg lett mondva, addig nem is lesz(ek boldog), amíg olyan emberrel össze nem hoz a sors, aki hasonlatosan gondolkodik, s dugás helyett inkább azt mondja legyek a társa. Persze ez bonyolult, sok kis változónak kell megkerülnie és helyes értéket felvennie.

Terapeutám 6 hónapnyi hallgatást írt elő.