Hol van az ugrás? Hol van a Mókus?

Ugorj Mókus

Mindent szabad

Visszapörgetem az időt, hova is, hova is, gondolkodom rajta. Talán nem mennék Amerikába, de végül is kár lenne kihagyni, nagy kaland volt az ott Sátival. Talán nem mennék ki karácsonykor Angliába, bár az még egy viszonylag zavartalan időszak volt Karennel és Naomi nénivel, nagyon sok szép közös emlékkel, ezeket sem venném el.

buttonsu.png

Talán visszamennék ahhoz a beszélgetéshez, amikor Klári először mesél a kalandjairól. Akkor azt gondoltam, de jó, hogy ez nem velem és Berlinnel történik, mert mi immer bis zum ewigkeit vagyunk.
Sokszor végig pörgettem már fejben, hogy mit tennék... És azt hiszem a leghelyesebb az lett volna, ha azt mondom örülök, hogy megtisztelt a bizalmával, de nagyon felnézek rá és a barátnőjére, s talán jobb, ha kimaradok ebből és a részleteiből.
Adnék neki egy ölelést, mert biztosan nehéz egy ilyen úton végig menni, én pedig igazándiból nem akarok haragban lenni és állandóan védekezni.
Bárki hozhat rossz döntéseket.

Haza mennék Berlinhez és beszélgetnénk a kapcsolatunkról, hogy Klári esete rádöbbentett arra, hogy nincs immer bis zum ewigkeit, s hogy mit akarunk kezdeni egymással, a jövőnkkel? Szerettem volna, ha lett volna erőm elmondani, hogy én utazgatni akarok, élni, búvárkodni, megtanulni síelni, mozgásban lenni, s hogy bár nagyon-nagyon szeretem a Baross utcai bérleményünket, de saját lakást/házat szeretnék. Szerettem volna, ha neki is lett volna bátorsága arra, hogy ő meg elmondja másféle kalandokat szeretne megélni. Szerettem volna, ha lett volna bátorságunk, meghozni a döntést arra, hogy költözzünk szét.
Biztos iszonyat nehéz lett volna és össze-össze veszünk egy-egy doboz felett.
Nem hagytam volna ki az utána lévő két év programjait, síelés, Rókatündér, glitterek és flitterek ragasztása, ha drukkol akkor is a szerencsesütis akciómra, s ha tudunk egyeztetni, akkor én is  drukkolnék a berlini táncversenyein, hogy majd utána együnk egy dönert Mustafánál. Szerettem volna, ha elfelejtem ezt az egész fogtechnikai mizériát, s szerettem volna szívvel sok boldogságot kívánni neki az új párkapcsolatához.

Elképzelem újra és újra, gazdagítom és árnyékolom a részleteket, egyre valóságosabb legyen, hátha kiold az a csomó bennem.

Szerettem volna, ha nem arra várok, hogy majd mások hoznak számomra kedvező döntéseket, hanem képes lettem volna a saját érdekemben jobb döntéseket hozni. 
Ha egy kicsit is jobban szerettem volna magamat, ment volna.
Nem jó ennyire haragudni magamra.
Bárki hozhat rossz döntéseket.
Jó döntéseket pedig sok-sok rossz döntés árán tudunk csak hozni.

FreeCodeCamp

Réges-régen, időszámításunk előtt 12 évvel kacérkodtam a gondolattal, hogy multimédia fejlesztő legyek (meg egyébként is, mi mindennel nem kacérkodtam én az elmúlt évtizedekben), de aztán valahol megakadtam a banner-animálás favágói munkájában, néha kapva egy-egy izgalmasabb honlap design-t lekódolós feladatot, de perspektíva (és némi alulmotíváltsággal) hiányában feladtam a harcot. 

Aztán mostanság semmi mást nem hallani, mint hogy IT területen 30-40.000-es nagyságmértékben hiányoznak a szakemberek, Magyarországon. Egy ismerősöm ajánlotta, hogy kezdjek neki mondjuk egy ingyenes Boot Camp-nek, nézzem meg, hogy fekszik most. Ilyen a pl a FreeCodeCamp. Teljesen el vagyok ájulva attól, hogy miket tud a CSS és a HTML5. Úgy értem grádiensek, lekerekítések, animálás, árnyékok, színteóriák teljes spektrumát lehet használni. Atya-gatya.

Az FCC-hez hasonló weboldalt nem találtam sem magyarul, sem németül, sajnos. Ilyenkor kezdem egy kicsit átértékelni, hogy bizony az angol tudás mérhetetlen mennyiségű előnyt tud biztosítani. 
Ha esetleg Te ismersz hasonló non-profit, ingyenes, online tanfolyamot más nyelveken, akkor kommentben jelezd!

HTML5+CSS

Reflekt: Emlékezzünk a boszorkányokra

"A férfiak attól félnek, hogy a nők kinevetik. A nők attól félnek, hogy a férfiak megölik." Margaret Atwood

Néha olvasok jó cikkeket, ami annyira megmozgatta a kíváncsiságomat az egész boszorkányüldözés mögött megbújó trendek, félelmek, motivációkkal kapcsolatban, hogy úgy éreztem érdemes egy poszt erejéig elreflektálgatni rajta.

A nő megbélyegzését, mint ártó szándékú lény, egészen az antikvitásig megy vissza, illetve kiemelném a talmudhoz fűződő Lilith legendáját, ahol Lilith Ádámmal egyenértékűként teremtetett, de makacssága miatt Ádámnak sok fejfájása volt, így kitaszítatott a paradicsomból. Aztán jött csak Éva az oldalbordáról. Az ártó szándék kifejeződése nagyon sokszor a férfi szexualitásban megélt problémáira vezethetőek vissza (kellemetlen erekciók, erekciós diszfunkcionalitás) illetve olyan fájdalmas jelenségekre, mint gyermektelenség, elvetélés, nemi betegségek.
Nagyon sok antikvitásbeli boszorkányper eleme a mérgezés, járványok, rossz időjárás, terméspusztulás összevetve a magasabb férfi mortalitási rátával, főleg ott, ahol az özvegyek hirtelen magas státuszra és vagyonra, ezzel együtt függetlenségre tesznek szert. Az askelóni "boszorkányoknál", pl megfigyelhető a félelem a (patriarchális)normatagadástól: 80 nőnek azért kell meghalnia, mert boldog hippit játszottak a városon kívüli erdőben.

Ezek sajnos olyan történelmi tények és félelmek (s szerintem annál érdekesebbek), amiket vétek csak a keresztény boszorkányüldözésre kivetíteni. De haladjunk tovább...

Ezeknek a brutális rágalmazásoknak irónikus módon először a keresztény egyház vetett véget, sok évszázadon keresztül nyilatkoztak, hogy márpedig időjárást, meg szerelemet, meg haragot, meg miegyebeket nem lehet összevarázsolni.
Egészen ugye Helena Scheuberin és a nemes lovag, Jörg Spiess románcáig, ahol bár orvosa azt tanácsolta Jörgnek, hogy míg betegségéből ki nem lábadozik, addig hagyja a romantikát Helena asszonysággal, a lovag nem hallgatott rá meg el is halálozott. Van ez így.
Krammer, történelmi főgonoszunk, már akkoriban is ügybuzgón tevénykedett, mint amolyan egyházi ügyész, de nem volt valami populáris alkat, mert a perekben az eredeti vádak és amivel végül megvádolta a gyanúsított nőket valami sátánista orgián alapuló kuruzslássá manifesztálódtak. Helenában azonban méltó ellenfélre talált, egyrészt a hölgy nyíltan kiátkozta Krammert a templom kapujában, másrészt nevetségessé tette, hogy az addigi írott és elismert irodalom/jog/stb alapján nem bizonyítható dolgokkal vádolja, s Krammert a bírák sem szerették mert botrányos szexuális tartalmú kérdésekkel jobban foglalkozott, mint magukkal a tényekkel, ezért  végül az egész városból eltanácsolták.
Krammer nem volt rest, gondolta, ha nincs még írott bizonyíték, hát ő akkor majd megírja, így született meg a Malleus Maleficarum, 1487-ben, ami csak azért fontos megjegyezni, mert 1453-ban indult el a modern könyvnyomtatás kezdete, s 30 éven belül egész európában sikeresen átvették a technológiát, nem véletlenül lett a második legsikeresebb könyv a Biblia után. Mai kontextusba helyezve, ez  volt a kor 50 szürke árnyalata.
Tegyük hozzá, hogy statisztikailag a legtöbb halálos kimenetelű boszorkányper a reformáció-ellenreformáció területein (német nyelvterületek) voltak, a legtöbb halálos eset az ellenreformációs mozgalmak megindulásával, s ez mind egybeesik egy az 1600 évek végére lecsendülő minijégkorszak gazdasági hatásaival együtt.
Erről egy roppant érdekes cikk angolul, statisztikákkal itt: 

 

Az eredeti Mércés cikk szerzője közvetlen ok-okozati összefüggést sejtett a pornóipar és a középkori kínzások tendenciái között, de a modern pornó -szerintem- leginkább a férfiak szuperdominancia iránti vágy/ábránd megélésének, a technológiai forradalom és az ingerküszöb kitolódásának és az új ingerektől való állandó függésünknek az áldozata, kórképe, ami egyáltalán nem szépíti a helyzetet a nők tárgyiasítása terén, csak nem elegáns a középkori kínzások, bondage, BDSM és az aszfixia között egyenlőség jelet tenni.

süti beállítások módosítása